Az ország első GPS-es flottakövető rendszerét megalkotó családi cég hamar növekedési pályára állt, ami nem várt probléma elé állította a tulajdonosokat. Fel kellett ismerniük, hogy hiába szeretnének minden folyamatot maguk ellenőrizni, ezt el kell engedniük, ha nem akarnak a további fejlődés gátjává válni.
Nem a virslivel van baj, hanem az annak látszó termékekkel, a húsiparra is jellemző kiskapukkal, a rudacskákkal és bizonyos felvágottakkal, mondja Keleti Zsolt, a Sága Foods Zrt. vezérigazgatója. Beszélt arról, hogy látják ők a húsok rákkeltő hatásáról szóló WHO-jelentés, a menzareformot, illetve az áfacsalások hatását. És kiderül, mikor álltak legközelebb a bukáshoz.
Teniszedzésekkel kezdtek, majd a gulyásturizmusból lett valutájuk arra, hogy magyarokat külföldre utaztathassanak. Ma már számos esetben megkerülhetetlenek: tengeri hajóutak és Disneyland kizárólagos értékesítői Magyarországon, ha kell, szereznek a Superbowl-ra is jegyet, és ők utaztatják a magyarokat a 2016-os riói olimpiára. Boros Józseffel, a Tensi ügyvezetőjével beszélgettünk.
Nem mindennapi módon igyekszik dolgozói kedvében járni a Tutti Kft.: a gyár mellett horgászhatnak a dolgozók, amit kifognak, az övék. Abban sem szokványos a cég, hogy a vezetők fele nő, és ugyanannyit keresnek, mint a férfiak, és megoldják, ha a szülés után visszatérő kismama csak reggel 9-re tud beérni, vagy heti 2-3 nap vállal munkát. A cég termékeivel gyakorlatilag minden élelmiszerboltban találkozhat. Már a rendszerváltás előtt indult a vállalkozás.
Tizenöt évesen vette az első részvényét, 28 évesen céget alapított, most 34 évesen egy piacvezető cég tulajdonosa úgy, hogy a családi vállalkozást a sírból hozta vissza. Tud szuperracionális és ösztönös is lenni. A kapuhálót csaliként használja, mert mint mondja, ahol kapu van, ott labda is van, az meg pattog, ezért védőhálóra is szükség van, ő meg igazából azt akarja eladni.
Óránként 150 ezer, naponta akár egymillió tojás is átmegy az ország legnagyobb tojásüzemében. Megtudtuk, hogy mi a különbség sötétebb és halványabb tojás között, mitől függ annak mérete, miként kerül 48 óra alatt a tyúk alól a bolti polcra, hol jár közben, és mi történik azzal, amelyik elreped. És mitől ilyen drága?
Szinte minden bejött nekik, alaposan kinőtte magát az a két székesfehérvári vállalkozó, akik a kilencvenes évek közepén furgonba pattantak, és tetőfóliákkal kereskedtek, majd az építőipar akkori fellendülését meglovagolva különféle szigetelőanyagok felé nyitottak. Mai cégbirodalmuk értéke több mint 6 milliárd forint, két gyáruk termékeit 12 országban adják el. A hvg.hu-nak adott páros interjújukban azt mondják, aki ma Magyarországon nem tud hatékonyan termelni, az magában keresse a hibát.
Igazi túlélőtúra a kiskunfélegyházi Marillen története. A gyümölccsel foglalkozó társaság a kényszerek és lehetetlennek tűnő piaci helyzetek sorából vágta ki magát, nagyrészt annak köszönhetően, hogy tulajdonosai nem akartak azonnal villát építeni a nyereségből. A cég bevétele átlépte az egymilliárd forintot, működése stabil, de ma sem szórja a pénzt. A bankok korábban röhögőgörcsöt kaptak, amikor bejelentkezett náluk a tsz-ből indult cég, ma már a bankok sorban állnak ajánlataikkal a cég irodája előtt.
A Budapest Banktól a nemzetközi stratégia részeként válik meg a GE, de az sosem merült fel, hogy a több mint 13 ezer főt foglalkoztató amerikai cég teljesen kivonuljon Magyarországról – mondta a cég itteni elnöke a napi.hu-nak.
Erdélyi István, a Gallicoop fő tulajdonosa és vezérigazgatója nem érti, miért sírnak a versenyképesség miatt a magyar vállalkozók. Válság ide, orosz embargó oda, az ő cége úgy is növekszik, hogy vonakodik a hitelfelvételtől, és a nyugatinál olcsóbb magyar munkaerővel milliószámra vágja a pulykát Szarvason.
Julia Middleton egy olyan menedzserképzőt vezet, amely megpróbálja kirángatni a cégvezéreket a hétköznapi rutinból. Például elviszi őket egy börtönbe. Budapestet nagyon vibráló városnak tartja, de feltűnt neki, hogy itt a diákok között senki sem mer, vagy akar kérdéseket feltenni.